Spring Tree ~ Tavasz Fa

A húsvéti tojás fáról igencsak lekéstem, így azt majd jövőre villantom meg. De viszont találtam nagyon jópofa tavasz fát a Pinterest jóvoltából, illetve az Everyday Mom Ideas blog oldalán. Annyit változtattam a dolgon, hogy nem színes drótot, hanem zsenília dekor szálakat használtam. Sokkal dekoratívabb, de nehezebb beragasztani a két papír közé. Végül a faág törzsét, ahová nem került dekor szál zöld temperával lefestettem, így egységesebb lett az egész.

Az elkészítése pedig pofon egyszerű.

1. Keresni kell egy ágas-bogas faágat, ami jól metszhető a végén.

2. Keresni kell a háztartásban színes csomagolópapírokat (lehetőleg ne karácsonyit!), ha épp nincs otthon, akkor be kell fektetni néhány ívre. Később is jó lesz csomagolni, elfér.

3. Kb. 15 cm hosszúakra kell vágni a zsenília dekort, amit szintén papírboltban lehet beszerezni kb. 130 Ft-os egységáron. (30,5 cm hosszú, 10 db/csomag). A szivárvány minden színében van, így a bátrabbak bevállalósabbak is lehetnek.

4. Kétféle sablont kell készíteni vastag kartonból, egy nagyobbat és egy kisebbet. Ezeket a sablonokat kell átrajzolni a csomagolópapírra. Én negyven darab levélkét készítettem, így nyolcvan darabot kellett kivágnom. Ez a dolog legunalmasabb részre.

5. Összeragasztásnál vigyázni kell rá, hogy ne nyíljon szét egymástól a papír, így némi mechanikai nyomással kell rögzíteni. (Szótárak alkalmatlanok a nyomásra, így marad az ujjunk.)

6. Végül rá kell tekergetni a kész levélkéket a faágra. A kimaradt ágvégeket metszőollóval le kell metszeni.

7. Egyéni elbírálás alapján festhető és természetesnek is hagyható a fatörzs.

8. Lehet örömködni a csinos kis tavasz fának egészen a nyár kezdetéig, akkor más meglepetéssel készülök.

Glamour Napok 2012 tavasz

Mint minden évben, immáron lassan hagyomány nálunk, hogy a Glamour-napon megyünk vásárolni, mert azt hisszük, hogy azzal a 20 %-os (olykor több százalékos) engedménnyel váltjuk meg a világot, illetve hagyjuk kövéren a pénztárcánkat. Már egy ideje viszont rájöttem arra, hogy ha akciós termékeket veszek, akkor sokkal nagyobb árengedményt tudok megcsípni, mint ezen a három napon összesen. Ami nagy csalódás volt idén tavasszal, hogy sem a H&M, sem a Douglas, sem a Deichmann, sem a Humanic nem volt hajlandó beszállni a buliba, így náluk csak egy-két ember lézengett, mivel mindenki inkább a tülekedős, egymás kezéből ruhakiszakítós üzleteket részesítette előnyben. Persze a férfiak türelmesen vártak az üzlet előtt papírtáskákkal körbeaggatva, vagy esetleg a próbafülkéknél osztották az észt asszonyaiknak, hogy mit vegyenek meg, illetve mi az, ami nem annyira előnyös nekik, persze mindezt virágnyelven, burkoltan megfogalmazva. Egyszóval nekem kicsi csalódás volt most ez a shopping-hétvége, mert amit szerettem volna az pont nem volt kuponos. De azért megvigasztalódtam egy-két igazán akciós kabáttal, nadrággal és pulóverrel, mert nehogy olyan legyen már, hogy pont én nem veszek semmit a tavasz elején.

Amerikai pite: A találkozó

Előítélettel ültem ma be a barátnőmmel erre a filmre. Nem hittem, hogy az alkotók képesek egy újabb bőrt lehúzni erről a sztoriról. És képesek voltak és nem is akármilyen 'bőr' lett az eredmény. Immáron ez volt a hetedik rész, persze volt pár olyan epizód, ahol nem a törzsgárda játszott. Az első három részt velük forgatták, majd a következő hármat más szereplőkkel, majd most a hetedik rész alkalmával ismét összetrombitálták az immár 13 éves sztori szereplőit. A kétórás film alatt egyszer sem jutott eszünkbe megnézni az óránkat, hogy mikor lesz már vége, pedig ez igencsak ritka nálunk. Annyit mondhatok, többet nem, hogy a szemfestékemet lesírtam a sok röhögéstől.

Színfogó

Már nagyon régen használom és szinte nincs olyan mosás, amihez ne dobnék egyet. A férjem szerint már függő vagyok, mert képes vagyok a jó áron beszerezhető Színfogóért megkerülni az egész várost, hogy jó áron hozzájussak, mert egyébként egy-két drogériában, multiban horror áron képesek lennének eladni. Ezen a héten csütörtökig akciós a 20 darabos kiszerelés a Penny Marketben, mindössze 849 Forintért vihető haza. Egyes helyeken 750 körül van a 10-es kiszerelés, úgyhogy ma átbicikliztem a fél városon, hogy két doboz hazajöhessen velem és így negyven mosásig nyugodt vagyok.

A Színfogóról azt illik tudni, hogy egy fehér papírlap, ami negatív töltéssel van ellátva, és magához szívja a kioldódott festékrészecskéket a mosás során, így a ruhák nem egymást színezik meg, hanem a papírlapot. Ha viszont megtömjük a mosógépet, akkor előfordulhat baleset, mert nem tud a ruhák között szabadon mozogni és összegyűjteni a festékrészecskéket. (Saját tapasztalat...) Az innováció során, mert ez is fejlődik, nem csak a kutyafogkefe, többféle változatot kitaláltak, amelyeket részletesen itt találunk. Röviden pedig van a normál, eldobható Színfogó, az öblítős változat, ami nekem egyáltalán nem jött be, mert nem lehetett érezni a ruhákon az öblítő illatot, valamint kifejlesztették már a többször használhatót, de Pocokfalván még nem akadtam rá, illetve vannak az oxigénnel dúsított folteltávolítós Színfogók, amelyek nekem már nagyon hibridnek tűnnek. És amikor ötletekben nincs hiány egy ötletelő team-ben, akkor kitalálják a fehérítős Színfogót, a fekete ruhákhoz ajánlott színmegújító Színfogót, valamint a fertőtlenítő és folteltávolító kombót. A cég által gyártott rozsda- és tollfoltok eltávolítására használható Folt Doktorra viszont nagyon kíváncsi lennék, mert hoztam már haza úgy ruhát a turiból, hogy itthon vettem rajta észre a rozsda- vagy tollfoltot. A következő expedícióm célja ez lesz, hogy addig nem állok meg, amíg ilyet nem találok és ki nem próbálom.

A bal oldali Színfogó fekete ruhák között, míg a jobb oldali piros és rózsaszín ruhák között volt.

Azt is el kell mesélnem, hogy egyszer bűnbe estem és bevásároltam a Rossmann saját márkás Domol színfogó kendőjéből, ami nem igazán volt jó választás, így utólag megtapasztalva. Hiába olcsóbb, sajnos nem ér annyit. A ruhák itt-ott foltosak lettek, foltoldóval és hipóval tudtam csak eltüntetni a baleset nyomait, így szemlesütve visszatértem a Dylon Színfogóhoz és bocsánatot kértem a hűtlenségem miatt, aminek megfizettem az árát busásan mind időben, mind pénzben. Ebben az esetben nem igaz, hogy ami olcsóbb az is ugyanolyan jó.

Forrás: http://www.szinfogo.hu/

csíráztatás

Azt mondhatom el első körben, hogy amilyen egyszerű szó, olyan nehéz megcsinálni. Nem feltétlen kell bedőlni mindenféle híresztelésnek, miszerint olyan könnyű, mint a hátramenet. Nekem legalábbis az első próbálkozás kudarcba fulladt, mivel azt gondoltam, hogy ha másnak sem kell hozzá semmilyen csodaeszköz, amit csíráztató tálnak hívnak egyébként, akkor nekem is megteszi a jó nagy lapos jénai. Hát nem! Főleg, hogy állítólag a legnehezebben csíráztatható növénnyel kezdtem, így nem csoda, hogy elmaradt a sikerélmény, miután 10 nap után konkrétan rám rohadtak a hagymacsírák. De sebaj, mivel nem vagyok egy feladós, így beszáguldottam a helyi bioboltba, gondolván hátha hallottak már csíráztató tálról. Mosolyogva tájékoztattak - miután vonakodva és téblábolva megkérdeztem -, hogy van nekik és még választékuk is van. Van kerámia egyszintes és kétszintes, valamint műanyag kétszintes és háromszintes. És ráadásul a műanyagból még 3 színváltozat is volt. Ledöbbentem! Akkor meg főleg, amikor azt mondták, hogy nagyon sokan csíráztatnak mostanában. Ezek szerint csak én élek burokban, hogy nem találkoztam még a városban olyan emberrel, aki ezt az ipart űzné.

Csíráztató edény

Az első adag, ami rukkola volt nagyon jól sikerült, szinte az utolsó falatig a gyermek ette meg, így az ízéről nem nagyon tudok nyilatkozni, de amit megkaparintottam az alapján finomnak mondható. A vele egy időben csíráztatott brokkoli viszont bebüdösödött. A második adag vöröskáposzta és zsázsa volt. A zsázsa ugyanúgy járt, mint a brokkoli, viszont a vöröskáposzta az előírt csíráztatási idő előtt őrült burjánzásnak indult. Fél napig nem tudtam eldönteni, hogy mi az a rothadó bűz, már a kukára gyanakodtam, hogy felrobbant benne valami, de végül rájöttem, hogy a káposztának van igen intenzív illata, így vendégség előtt ne ezeket a magokat áztassuk be és ösztönözzük csírázásra.

Vöröskáposzta

És akkor jöjjenek a tippek:

1. Csak vegyszermentesen termesztett és hántolatlan (egész) magvakat csíráztassunk.

2. A magvakat először mossuk át folyó víz alatt, majd áztassuk be annyi időre, amennyit a csomagoláson javasolnak. Gabonafélék és hüvelyesek esetében (pl. búza, rozs, zab, illetve csicseriborsó, mungóbab, zöldborsó, lencse) ez kb. 12 óra, kisebb magvak esetében 4-6-8 óra is elegendő (retek, lucerna, káposzta, görögszéna, köles, zsázsa, napraforgó).

3. Ha tehetjük, a csíráztatáshoz használjuk szűrt vagy tisztított vizet.

4. A csíráztatási idő is eltérő magvanként, a búza, a mungóbab 2-3, a lucerna, a napraforgó, a köles és a retek általában 4-5 nap alatt csírázik ki.

5. Az ideális csírahossz szintén magvanként változik, a búzacsíra például 0,5-1,5 cm-esen a legfinomabb, a lucerna ideális hossza 2-4 cm, a reteké 2-3 cm. Ezeket érdemes otthon kikísérletezni a saját ízlésünknek megfelelően.

6. Ha a csíráztatót az utolsó 1-2 napra napfényes helyre tesszük, a csírákban klorofill és C-vitamin termelődik.

Forrás: http://www.harmonet.hu/polcra/19030-a-legszuperebb-vitaminfeltoltes!-csiraztatas-otthon-wellness-hazilag.html

Röviden, tömören ennyi. Csíráztassunk!

Angyali érintés

Nem valami elvont dologról lesz szó ebben a posztban, hanem egy filmsorozatról. Habár belegondolva, néha nem ártana nekünk sem egy-egy angyali érintés, egy kis iránymutatás, vagy csak gyengéd hátsimogatás, amit az angyalunktól kaphatnánk meg. Megható sorsok és történetek fonódnak össze ebben a filmben. Minden egyes epizód valami érzelmi pluszt ad nekem és ráébreszt, hogy csodák igenis vannak, csak hinni kell bennük. Magyarországon a hetedik évad megy, de az amerikaik nem álltak meg ennyi szériánál. 214 epizódot gyártottak le és 9 évadot tett ki ez a mennyiség. 1994 és 2003 között forgatták az epizódokat. A kezdetek óta rengeteget változott a főszereplők kinézete, de a személyiségi jegyek ugyanolyanok maradtak. Az m1, m2 csatornán kívül a Lifenetwork is sugározza a részeket.

Filmajánló a port.hu-ról:

Az Angyali érintés című sorozatban az Emmy-díjra jelölt Roma Downey játssza Monica szerepét, a szintén Emmyre jelölt színész- és énekesnő Della Reese Tesst, John Dye pedig Andrew-t. Az angyali triót különleges küldetéssel engedik útjukra a mennyből: segíteniük kell az embereknek szembenézni életük gyakran előre nem látható válaszútjaival. Monica jó szándékú, ártatlan lelkesedése gyakran vezet váratlan bajokhoz. Szerencsére azonban kap útmutatást kemény, ám szerető felügyelőjétől.

Roma Downey

Fotók: port.hu

A választottam

Nagyon labilis vagyok, ha vásárlásról van szó és sajnos számtalanszor kidobtam már pénzt olyan dolgokért, amelyek nem váltak be, nem tetszettek, nem voltak jók méretben vagy csak simán a felesleges kategóriát gyarapították itthon. Hétvégén viszont egyedül sikerült elmennem bevásárolni és így több időm jutott nézelődni. Azt vettem észre, hogy mostanában csak célirányosan közlekedek bármilyen kereskedelmi egységben, nem lófrálok, nem nézelődök, hanem berohanok, kiválasztom, néha még meg sem próbálom és már fizetem is ki. Most viszont komoly dilemma előtt álltam, hogy fazonban és színben mit hozzak haza. Volt némi árdifferencia a két fazon között, de nem volt akkora, hogy az nagyot nyomjon a latba. Viszont volt egy másik nyomós érv. A szín! Ami igen fontos lett nekem mostanában. Talán ezért is lettem válogatós és sokkal megfontoltabb, mint azelőtt. A rózsaszínt, főleg, ha ciklámen eszem ágában sincs hazahozni. Bizonyára én is korral változok. A fekete túl snassz lett volna, de a padlizsán lila már bejött. Pedig régebben nem voltam nagy lila-párti, de észrevettem, hogy egy komplett ruhakollekcióm akad ebből a színből. Ez már az öregedés jele lehet? 10 év és jönnek a pasztell színek? De felocsúdva a dilemmámból befektettem erre a házicipőre, ami minden Flylady alapja. Eddig valahogy idegenkedtem attól, hogy itthon cipőben legyek, hiszen pont arra való a zokni is, sőt nyáron örül az ember, ha szabadon van a lába. És az meg milyen marhaság már, hogy ettől tettre készebbnek érzi magát az ember? Aztán csoda történt, vagy csak simán mágikus ereje van a cipellőnek, mert tényleg tettre készebb lettem tőle. Mondhatni, hogy meg sem állok, ha a lábamra húzom, futok-szaladok, intézkedek. Mégiscsak tud valamit ez a Flylady, habár nem vitattam sosem. Ami pedig mellette szól, hogy iszonyúan kényelmes, meleg, nincs hangja, mert egy vékony talpa van és pont az én tepsi lábamra illik, valamint az ára, ami 995 Ft volt a Tescoban. Ennyit bőven megért és már gondolkodom egy utódban is, ha ezt véletlenül szétdolgoznám.

Ha már Húsvét...

...akkor egy kis húsvéti hangulatú kép és bejegyzés következzék. A Húsvét nálunk nem telhet el sonka, tojás, retek, újhagyma, fonott kalács és kocsonya nélkül. Viszont nem visszük tovább a locsolkodás hagyományát, nem várjuk a locsolkodókat, nem festünk tojást, hanem inkább bolti dekorációt teszünk az asztalra és főleg nem leszünk nap végére kölniszagúak. Nem aggódunk, hogy elég pénzt adtunk-e, illetve hogy elég lesz a csokinyúl és csokitojás a locsolkodóknak. Persze mindennek van jó és rossz oldala is.

Akkor beszéljünk egy kicsit a Húsvétról. Megdöbbentem, amikor minap az egyik ismerősöm nem tudta eldönteni, hogy a Húsvétot a világon mindenhol ünneplik vagy csak Magyarországon. És járt gyerekkorában hittanra! Finoman elmagyaráztam neki, hogy a Húsvét a kereszténység ünnepe, Húsvétkor Jézus feltámadását ünnepeljük és a világon eléggé elterjedt vallás a kereszténység, szóval sanszos, hogy máshol is ünnepelnek. Nemhiába az angol mondat: Happy Easter! vagy a spanyol: ¡Felices Pascuas!, hogy csak ennél a kettőnél maradjunk.

És akkor jöjjön a hittanóra.

Húsvét a kereszténység legnagyobb ünnepe. Jézus halála és feltámadása volt az apostoli igehirdetés alapja és kiindulópontja. A Niceai zsinat óta (325.) a tavaszi napéjegyenlőséget követő holdtölte utáni vasárnap a Húsvét ünnepe, így mozgó ünnep.

Fotók: google

The Beginnings

Mint mindennek, ennek a blognak is el kell kezdődnie valahol. Volt bőven inspiráció, ami miatt létre kellett jönnie. A blogolásban már jártasnak mondhatom magam, mert egy ideje űzöm ezt az 'iparágat'. Van babás blogom, gasztro blogom és házépítős blogom. De ez itt most másról fog szólni. Rólam. És az érzéseimről. Tapasztalataimról. Élményeimről. Mindennapi életemről (már amennyiben időm engedi). Lesz szó ruhákról, cipőkről, szépségápolásról, kozmetikai cikkekről, házépítésről (de csak érintőlegesen), lakberendezésről, virágokról, gyümölcsökről és zöldségekről, fotózásról, szintén érintőlegesen gyermeknevelésről, bio- és öko-dolgokról, újságokról, könyvekről, zenéről, filmekről, a bürokrácia útvesztőiről, divatról, hajviseletről, varrásról, ici-pici főzésről, mosásról, takarításról, napirendekről, turiról és ami még jön. Vagyis arról, amivel találkozok nap, mint nap, illetve ami szembe jön velem az utcán. Mert a téma az utcán hever.

Magamról csak annyit tartok fontosnak megosztani, hogy harmincas éveimben járó, házas nő vagyok. Egy 21 hónapos kislány Édesanyja vagyok, de ennyinél nem állunk meg. Belevágtunk egy házépítésbe, így napjaimat az is kitölti. Angolul és spanyolul tanulok, valamint állandóan képzem magam a szürkeállományom megóvása érdekében. Nincs sok szabadidőm, de azt próbálom érdekesen és hasznosan eltölteni, valamint a köz (de legfőképp a családom) érdekét szolgálni. Azért remélem mondok valakinek valami újat.

És hogy miért éppen most tartottam fontosnak elindítani ezt a blogot? Valaki Újévkor tesz fogadalmat, nekem ez most Húsvétra jött össze. Mindenképpen szerettem volna magamra több időt szánni, mert úgy éreztem, hogy kezdek sekélyes lenni és nem csak a magam szórakoztatására, hanem megosztva ezt másokkal is.

Spring inspiration

Fotó: google