Úgy kezdhetném a bejegyzést, hogy többet vártam, mint kaptam első körben. A BBC híres magazinja Magyarországon is megjelent a múlt hónapban. Az első számról ugyan lecsúsztam, de a másodikat utánrendeléssel megszereztem. Hihetetlen, hogy elkapkodták! Az első szám bevezető áras volt, gondolom az még hamarabb elfogyott. A második szám - és innentől mindegyik - 695 Ft, amiért egy közel 110 oldalas színes, jó minőségű és nagyméretű magazint kapunk. A magazin külleme nagyon vonzó, szinte a borító csábít, hogy azonnal vedd és edd meg. Receptekben sincs hiány, 114-et préseltek bele az áprilisi lapszámba. Viszont ami nekem egy idő után fancsali képet okozott az az, hogy köbö az első negyven (!) oldalig nem találtam olyan receptet, ami kedvemhez való lett volna. Vagy a neve volt értelmezhetetlen számomra, ami azt jelenti, hogy a négy szavas névből két szót még életemben nem hallottam, de ez bizonyára az én szegénységi bizonyítványom, vagy olyan hozzávaló kellett hozzá, amiről első körben azt gondoltam, hogy minimum a Marsra kell érte elutazni. Persze aztán megtaláltam a kis keretes írásban a magyarázatot és hogy bármelyik hipermarketben megvásárolható a hozzávaló, ami általában valami csípős-erős valami. Egyszóval kicsit lelombozódtam. Viszont találtam jó tészta ételt, halételt, salátát, úgyhogy nem dobtam azonnal a szelektívbe az újságot. Néhol egy-két összetevőt kihagyok majd, mert úgy vélem, hogy nem fognak akkora törést okozni az élvezeti értékben és az én válogatós családom nagyobb örömmel fogja megenni, ha kézzel fogható dolgokat teszek bele alapanyag gyanánt. Egyébiránt nagyon tetszett a Kulka Jánosról szóló írás, mert Ő is, mint én az egyszerűbb és kimondható nevű ételeket részesíti előnyben, pölö sonkás rakott, töltött csirkecomb. Van még a magazinban egy laza hét oldalas írás a csokoládéról és annak élvezeti értékéről, valamint különlegesebbnél különlegesebb receptekről, amit gyorsan átlapoztam, mert igazán nem hiányzik még egy kis seggnövesztés. A Gordon Ramsay mesterkurzusa nagyon tetszett, de mivel magabiztos szakácsoknak volt ajánlva az általa preferált recept, így biztosan nem mostanában fogom elkészíteni a Vaníliafagylaltos profiterolt karamellöntettel. Rácz Zsuzsa sós csirkéjét pedig biztosan kipróbálom, már régóta kacérkodok ezzel a recepttel, de nekem eddig hihetetlen volt, hogy az egy kiló sótól, amin a csirkedarabok fekszenek, nem lesz sós a hús. Rácz Zsuzsa meggyőzött, köszönöm! Próba szerencse, a receptről majd a gasztroblogban beszámolok ígérem. Az újság vége felé pedig praktikusnak mondható cikkeket találhatunk, pölö terítési tippek, balkonon nevelhető zöldségek, vitaminforrások, tartósítási eljárások, és a 20 perces vacsora ötletek, aminek különösen örültem, hiszen én általában este főzök és akkor már bizony hangos a lakás és nincs időm órákat állni a konyhában. A magazin vége rejteget még programajánlót, dizájntippeket, borajánlót és egy támogatott cikket a Brody House-ról.
Összegészében elmondhatom, hogy az első negyven oldal után örömmel és nagy-nagy érdeklődéssel forgattam a magazint, mert akkor már éreztem, hogy igenis nekem is szól. Büszke voltam arra, hogy nyitott vagyok a GoodFood által ajánlott új receptekre és legfőképp arra, hogy ezeket szándékomban is áll kipróbálni. Egyelőre előfizetni nem szándékozom és hajnalban sem fogok kelni a megjelenés napján, hogy elsőként vegyem kezemben a városban. A GoodFood jó ahogy van, egy gyönyörű fotókkal támogatott magazin, ami egy kis könnyed vidámságot visz a sivár konyhai napjainkba. Vegyétek és főzzétek!
GoodFood hivatalos oldala: http://www.goodfoodmagazin.hu/
(lájkoljátok, mert játékokat is hirdetnek, amiken értékes nyeremények találnak gazdára)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése